2008/10/30

God Save the Queen

Most éppen buszon utazom hazafelé, így talán lesz egy kis időm írni. :)

Szóval kedden voltunk Queen koncerten, ráadásul nem is akárhogyan: Feleségem, Sógornőm, Tesóm és Sógorom. :) A Queen-ről azon kívül, hogy egy feledhetetlen és utánozhatatlan zenekar (volt), azt kell tudni, hogy Tesóm volt nagy rajongó régen, én általa kedveltem meg őket és hallgattam nagyon sokat.

Amikor megláttuk, hogy koncert lesz Magyarországon (értelemszerűen szegény Mercury és a "nyugdíjba vonult" Deacon nélkül), kitaláltuk, hogy milyen jó lenne elmenni.  Kapóra jött, hogy Tesóméknak esküvője volt, így a két koncertjegy a nászajándékunk része volt, Sógornőm meg a Feleségemtől kapta a születésnapjukra. :)

Így vágtunk hát neki a Sportarénának, illetve előtte "melegítettünk" egy jót egy közeli söröző-pizzériában, ahol nem meglepően több, külföldi rajongó is gyülekezett.  A nyolc órára meghirdetett koncert kb. negyed kilenckor el is kezdődött (szerencsére nem volt előzenekar...), mi a küzdőtér eleje felé a szélén álltunk, ott elég nagy tömeg volt, de azért kényelmesen ki lehetett bírni.

Nem tudom pontosan, kb. 1,5-2 órás lehetett a koncert, aminek leírásába nem mennék bele, elég sok objetkív/szubjektív beszámolót lehet olvasni róla.  én személy szerint élveztem, de ezzel nem mindenki volt így, már a szűkebb családi társaságunkban sem.  Én még sosem voltam Queen koncerten, viszont anno videóról nagyon sokat láttam, így volt összehasonlítási alapom.  Természetesen ez az előadás, formáció meg sem közelíthette a valaha volt leggyengébb "klasszikus" Queen előadást sem, de nekem, mint rutintalan koncertrejárónak tetszett a látvány és a hang, továbbá jó volt hallani és ezzel együtt felidézni a régi nagy slágereket, amikből volt egy pár.

A két "őstag", Brian May és Roger Taylor még mindig láthatóan nagyon tudnak zenélni (gitározni ill. dobolni) és érdekes, hogy bár mindketten megöregedtek, May-en ez csak közelről látszik, Taylor-ról viszont már messziről is megmondható, hogy "régóta van a pályán"...

Az "új" énekesről, Paul Rodgers-ről nemigen tudok mit elmondani azon kívül, hogy hasonlít Chuck Norrisra... :) Maradjunk annyiban, hogy szerintem tisztességesen megcsinálta azt, amiért ott volt, amiért ő énekelhet most a Queen-ben.

Az estéről azt hiszem ennyi elég is (főleg, hogy mindjárt le kell szállnom :), de biztos, hogy valamelyik nap "leporolom" a Queen mp3-aim és azt fogom hallgatni.

Nincsenek megjegyzések: