2009/07/22

király-etap

Amióta gyakorlatilag folyamatosan Eurosport-néző (sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy függő :) lettem, akarva-akaratlanul is követem a kerékpárversenyeket, azon belül is pl. a Tour de France eseményeit.  őszintén szólva ez nem volt mindig így, sőt volt olyan időszak is, amikor kifejezetten unalmasnak találtam.  Azt hiszem az "áttörést" a magyar nyelvű kommentátorok hozták meg számomra, mert amit Knézy Jenő és Sipos János jó értelemben művel egy-egy verseny alkalmával, az már azzal is megszeretteti a sportágat, aki egyébként nem rajongó.

Persze kinek van ideje 3 héren keresztül nap, mint nap órákat a képernyő előtt ülve tölteni?  nem sokaknak.  ahogy írtam, nálam is munka közben megy, "aláfestésként".  ráadásul amióta megcsinálták az eurosport playert, már tévé vagy tunerkártya sem kell hozzá, az internetből is folyik a sport 24 órán át. :-)

szóval ott tartottunk, hogy tour de france.  a három nagy (giro, tour, vuelta) közül ez a leghíresebb és minden bizonnyal a legnehezebb is. a 21 nap (szakasz) alatt bejárják Franciaországot és általában több környező államot is érintenek, miközben száguldanak az időfutamokon, vagy másszák a Pireneusok vagy az alpok végtelen csúcsait.  volt egy fazon, aki egymás után hétszer nyerte meg a tourt, 1999 és 2005 között.  Armstrong nagyon megosztja az embereket, egy részük hősként tekint rá, mások biztosak benne, hogy "szétdoppingolta magát".  sokan még azt is megkérdőjelezik, hogy tényleg rákos volt.  pedig a wikipedia ide vonatkozó cikke szerint az orvosok mindössze 10%-ot adtak neki és az is biztos, hogy bár nagyon sokan szerették volna, sosem bukott meg egyetlen doppingteszten sem.

az idei szezon az ő visszatérésétől volt hangos.  három év kihagyás után ugyanis újra eljött.  sokak szerint azért, hogy megszerezze a nyolcadik győzelmét, ám ő végig óvatos volt, vagyis inkább a "részvétel a fontos..." elvet hirdetve, valamint a rákellenes harcát (ez egy újabb olyan dolog, amit nem vitathat tőle senki) népszerűsítve szállt nyeregbe.  nem indult jól az egész, rögtön kulccsont-törés, majd jött az olasz körverseny, ahol meglepő módon először indult pályafutása során, és lett tizenkettedik. 

rövid szünet, majd elkezdődött a 2009-es tour és sokáig nem lehetett tudni, hogy egyrészt képes lesz-e a csodára, másrészt egyáltalán hogy ő, vagy a csapattársa, Alberto Contador számít majd elsőszámú kerekesnek a csapaton belül.  mert ugye őt kell "szolgálnia" az összes többi társnak.  nem lehet tudni, vagy legalábbis én nem tudom, hogy ezt a kérdést tényleg nem döntötték-e el előre, vagy pedig nagyon jól titkolták, mindenesetre egészen a második hét végéig, a 15. szakaszig ez a kérdés a kívülállók számára nyitott volt.  sőt, a csapatidőfutam végén századmásodperceken múlt csupán, hogy nem Armstrong viselhette a sárga trikót.  a hegyek azonban döntöttek: Contador úgy robbantott először egy kicist, majd egy óriásit, hogy azzal hatalmas lépést tett a végső győzelem felé.

és itt jön a képbe egy újabb hatalmas pozitívum: abban a pillanatban, ahogy eldőlt, a hétszeres bajnok azonnal tudta a dolgát és a tegnapi szakaszon igazi vezérként irányította a sárga trikós Contadort védő csapatot, ma pedig, az idei verseny legnehezebb, ún. királyetapján elképesztő taktikai hadviselést bemutatva hagyta, hogy csapattársa ismét meglépjen az utolsó emelkedőn, ő pedig ahelyett, hogy utánaeredt volna, lassította a mögötte jövőket. 

érdekes volt azt is látni és ezt később nyilatkozatában ő is megerősítette, hogy bár már nem "robban" úgy, mint pár éve, de Olaszországgal ellentétben már uralja a hegyeket és többször nem az erőnléte, hanem a csapatérdek miatt nem adta ki magából a maximumot.

a mai taktikának köszönhetően egyébként Armstrong visszaesett a negyedik helyre és hatalmasat kell küzdenie azért is, hogy a dobogóra egyáltalán felálhasson vasárnap Párizsban, de úgy gondolom, hogy a végső győztes mellett az ő jelenléte és példamutató viselkedése (akár a versenyen, akár a pályán kívül) is meghatározó élmény lesz a 2009-es viadalon.

azért én nagyon drukkolok a dobogós helyért, de leginkább azért, hogy legyen még ereje jövőre is visszatérni

1 megjegyzés:

Dolphucius írta...

Köszönöm az írást! Egy "csapatban tekerünk" ebben a kérdésben!
Üdv!
Dolph